.:: Szolárium Blog ::. Szoláriumozásról nem csak szoláriumozóknak

Sminktippek napozáshoz

Az idei nyár smink-divatja leginkább a 80-as évek stílusát idézi, visszatér az arany, ezüst színekhez, amik egyébként remekül mutatnak a szépen lebarnult arcbőrön. A nyári melegben legtöbben el sem tudják képzelni a plusz smink réteget az arcon, de a modern kínálatból találkozhatunk olyan termékekkel, amelyek viselése nem okoz kényelmetlenséget, sőt, egyes fajták kifejezetten jó hatással vannak az arcbőrre, megvédenek bennünket a káros sugaraktól, és szép, egyenletes arcbőrt biztosítanak.

Mikor szoláriumba megyünk minden esetben érdemes eltávolítani a sminket, mert egyrészt könnyen elkenődhet a hirtelen melegben, másrészt nincs jó hatással az arcbőrre. Ezért erre mindig figyeljünk oda. Használhatunk műanyag védőszemüveget is, ez elsősorban a szem védelmére szolgál, de megvédi a szem körüli vékonyabb, érzékenyebb bőrt is. Szolárium használat előtt érdemes felfrissíteni a bőrünket, ha van rá időnk. Ajánlott vízzel permetezni be testünket, majd a felesleget papírtörlővel eltávolítani, és ezek után könnyű hidratáló testápolót használni. Arcunkat minden esetben hidratáljuk a szolárium használat előtt. Szolárium használata után azonnal nem szabad erősen kifesteni magunkat, de nem is érdemes, hisz bőrünket végre egészséges barnaság borítja. Egy kis szempillaspirál és szájfény bőven megteszi, hogy magabiztosan távozzunk a szoláriumból.

A strandon való napozáskor viselhetünk sminket, de érdemes gondosan megváltogatni azt. Szempillaspirálból mindig válasszuk a vízálló fajtát, mert nincs is annál kínosabb, mint a csodálkozó tekintetekből ébredni rá a vízben, hogy elfelejtettük lemosni az egyszerűbb fajtát. A manapság kapható vízálló szempillaspirálok meglepően valóban fennmaradnak még hosszabb fürdőzés után is, így nem kell attól félni, hogy fekete foltokkal arcunkon gyalogolunk ki a vízből lemosó után kapkodva. A vízálló fajtánál azonban a krémekkel kell vigyázni, mert ezek könnyebben lehozhatják a festéket. Tehát mikor bekenjük arcunkat napkrémmel, kerüljük el a szem környékét.

Strandolásnál nem érdemes alapozót, szemfestéket használni, hiszen mind a nagy melegben való napozás, mind a vízben való fürdőzés során könnyedén eltávolodik, és foltokat hagyhat arcunkon. Nem csak önbizalmunkat növeli, de egészséges is lehet azonban a szájfény használata, hisz könnyen elfeledkezünk róla, hogy ez a kis testrészünk is hamar leéghet, ami igen kellemetlen tud lenni. Ezért, ha tehetjük, vásároljunk olyan szájfényt, amely véd a káros sugaraktól.

Az esti sminket már bátrabban megválaszthatjuk. Mint ahogy a bevezetőben említettem, az idei nyár divatja a 80-as éveket idézi, amire az igazi szín kavalkád volt jellemző. Ne ijedjünk meg a vadabb színektől, gondoljunk arra, hogy ez fiatalos, laza lehet, és remek választás a nyáresti bulikra. A rózsaszín, a sárga, a lila a szőke hajúakat kissé babássá varázsolja, a barnáknak kiemeli nőiességét. A még vadabb neon színek mellett egy másik meglepő újdonsággal is találkozhatunk, ez pedig nem más, mint a narancsszínű arcpír. Bár elsőre érdekesen hangzik, próbáljuk ki bátran, és használjunk hozzá szintén narancsszínű szájfényt vagy rúzst. A túl színes smink azonban egyszínű ruhát követel, erre figyeljünk oda, mert könnyen áteshetünk a ló túloldalára.

A neon és vad színek mellett természetesen még mindig nagy divatja van az arany, bronz, ezüst színeknek is, melyeket sok nő szívesen használ lebarnult arcára, mivel remekül mutat. Mindhárom szín remek választás egy laza szemhéjpúdernek, és a bronzos, aranyos színű pirosas rúzs remekül mutat hozzá. Ha igazán természetes hatást akarunk elérni, érdemes az ujjunkkal felkenni a szemhéjpúdert.

Élvezzük ki a nyári meleget a strandon és az esti partikon egyaránt, öltözködjünk, sminkeljünk kedvünkre, és minden esetben vigyázzunk bőrünk egészségére, lehetőleg ne essünk túlzásokba. A 80-as évek divatja sok mindent megenged, éljünk ezzel a lehetőséggel, bátran próbáljunk ki új színeket!

Barnaság, korok, divat

A divat folyamatosan változik, és nekünk mindig alkalmazkodni kell hozzá, ha tetszeni szeretnénk. Bizonyos korokban nem a ma megszokott barnaság volt a divat, hanem éppen ellenkezőleg, minél fehérebb színe volt valakinek, annál előkelőbbnek, és annál szebbnek számított. Ma a barnaság nem csak a szépség jele, de az egészségé is. A sápadt arcnak nincs divatja. Arról nem is beszélve, hogy a szépen, egyenletesen lesült barna bőr optikailag karcsúsít is, így sok nő nyaranta mindent megtesz azért, hogy elérje ezt a hatást. De nézzük meg, mely korokban mit tartottak a bőr színéről.

A lesült bőr általában a szegényebb, paraszti rétegekre volt jellemző, és nemigen volt kedvelt előkelő körökben, hiszen azt jelentette, valaki egész nap a földeken dolgozott. Egy időben tehát kifejezetten a parasztok sajátja volt a barna bőr, de a reneszánsz kori Angliában a nemesség különösen igyekezett azon, hogy arcbőre és keze minél fehérebbnek látsszon. Nyáron az előkelő hölgyek, ha tehették, nem is mentek a napra, de akkor is napernyővel védték meg bőrüket a végzetes barnulástól, vagy púderekkel, rizsporral fehérítették arcukat. A kezüket minden esetben kesztyűvel védték. Az ekkoriban divatos hosszabb ruhák, szoknyák nem is sok bőrfelületet hagytak szabadon, így nem kellett a leégés veszélyétől félniük, és azt is tudjuk, hogy a napsugarak akkoriban még nem is voltak annyira károsak és veszélyesek, mint napjainkban. Az előkelő nemes hölgyek tehát könnyedén megvédhették magukat a sugaraktól és a barnulástól, a paraszti rétegek pedig szívesen napfürdőztek a nyári melegben, vizek, folyók mentén. A földeken dolgozva elkerülhetetlen volt a barnulás, de ezek a szegényebb emberek nem is igen aggódtak ezen a problémán, tették a dolgukat, tavasztól őszig kint voltak a szabadban, és viselték annak hatásait.

A barna bőr divatja sokkal később jelent meg ismét, valamikor az 1800-as évek közepén, amikor az előkelőbb családok hosszabb, több hetes nyaralásokon vettek részt, különleges helyeken töltöttek el több hetet. A nyaralás tényét hazatérve jól bizonyította a bőr barnább színe, így nem is takargatták többé azt, hanem büszkén viselték, mutogatták. Mások irigykedve nézték a tengerparton eltöltött hosszú órák bizonyítékát, és egyes olcsóbb módszerekkel próbálták elérni a kívánt hatást. Nagymamáink korában igen nagy divatja volt a napozásnak, nagymamám mindig azt mesélni, hogy egész napokat töltött a napon, a Balaton partján, és szinte soha nem égett le, mert nem volt annyira veszélyes akkoriban még a napsugárzás. A naptejek, napolajak sem voltak olyan modernek, mint manapság, mégis gyermekek és felnőttek bátran tölthettek hosszabb időt a napon, nem igen lett semmi bajuk.

Ma a barna bőr az egészség jele, a szabadban eltöltött idő kellemes bizonyítéka, és a divat egyik követelménye. Bár egyes lapok szerint megint a fehér bőr jön majd divatba, de valahogy nem fogynak el a barnára sült modellek a kifutókról. Főleg nyár elején mindenki igyekszik minél hamarabb kellemes barnás színre szert tenni, és a későbbiekben is szívesen emelik ki azt, például fehér, vagy világos színű ruhákat hordva. A barnaság magabiztosságot kölcsönöz, karcsúsít, és nem utolsó sorban önbizalmat ad viselőjének.

Bőrtípusok

Ahhoz, hogy napozásunk biztonságos legyen, és elkerülhessük a leégés veszélyét, illetve az ezzel járó sérüléseket, nagyon fontos volna, hogy mindenki jól ismerje saját bőrének típusát, Ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani a továbbiakban, ahol a Vöröskereszt által meghatározott bőrtípusokat fogom ismertetni. Ha megvizsgáljuk jellemzőiket, és be tudjuk sorolni magunkat a kategóriák egyikébe, már tettünk egy lépést a felé, hogy megvédjük bőrünket a nyári káros sugaraktól.

Az, hogy mennyi ideig tartózkodhatunk biztonságosan a napon, és, hogy mennyire vagyunk érzékenyek a káros sugarakra, elsősorban a szeplősödésből, arcbőrünk, hajunk, szemünk színéből állapítható meg. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk védekezni, ismernünk saját és gyermekeink bőrtípusát. Különösen oda kell figyelnünk a napsugárzásra, ha bőrünk színe halványabb, fehérebb, mint az átlagos, mert ilyen esetben az UV sugárzás még nagyobb veszélyt jelenthet.

Alapvetően a kutatók, szakértők 6 darab bőrtípust különböztetnek meg, ebből csupán négy fordul elő Közép-Európában.

Első bőrtípus jellemzői

• a bőr színe feltűnően világos

• a haj színe vöröses, vagy szőke

• a szem világoskék, vagy zöld színű

• sok szeplő

• a leégés sok fájdalommal jár az e csoportba tartozók számára

• bőr általában úgy reagál a napra, hogy könnyen leég, és szinte soha nem barnul

• UV sugárzásra nagyon érzékeny

Második bőrtípus jellemzői

• a bőr színe világos

• a haj színe világos vagy közép szőke

• a szem színe kék, zöld, vagy szürke

• szeplők ritkásabbak, mint az első bőrtípusnál

• a leégés itt is fájdalmas lehet

• nagyon gyakran leég, nehezen, szinte soha nem barnul

• UV sugárzásra érzékeny

Harmadik bőrtípus jellemzői

• A bőr színe világos, világosbarna

• A haj színe barna

• A szem színe barna

• Szeplők egyáltalán nem jellemzőek

• A leégés ritkábban jár fájdalommal

• A bőr jól barnul, csak akkor ég le, ha a napsugárzás nagyon intenzív

• UV sugárzásra kevésbé érzékeny

Negyedik bőrtípus jellemzői

• bőr színe világosbarna

• haj színe sötétbarna vagy fekete

• szem színe barna

• szeplők nincsenek

• leégés szinte alig jár fádalommal

• Nagyon ritka esetben ég le, könnyen gyorsan barnul a bőr

• UV sugárzásra kevésbé érzékeny

A káros napsugarak ártatlan áldozatai: a gyermekek

Rengeteget hallottunk az utóbbi időben a napozás veszélyeiről, és tudjuk azt is, hogy a helyzet évről évre rosszabb, egyre nagyobb mértékben vagyunk kitéve a káros sugaraknak. Mi, felnőttek, saját felelősségünkre annyi időt töltünk el a napon, amennyit jónak gondolunk, de sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk gyermekeinkre, hiszen az ő bőrük vékonyabb a mienknél, és hamarabb komoly károkat okozhat náluk az erős napsütés. Lássuk tehát, mik azok az alapszabályok, amelyekre oda kell figyelnünk, ha gyerekekkel megyünk strandra, fürdőzni.

A gyermekek hamarabb és könnyebben égnek le a napon, mint a felnőttek, mivel a festékképződés, vagy pigment képződés gyermekkorban alakul ki. Azok a biokémiai anyagok, amelyek helyre állítják a leégés által keletkezett káros sejteket, még fejletlenek a gyermekek szervezetében, ezért fokozottan oda kell figyelnünk rájuk. Az ember immunrendszere12-13 éves kor körül fejlődik ki teljesen. A gyermekkorban szerzett, leégés okozta sérülések később is visszaköszönhetnek. A minket ért napsugárzás mennyisége összeadódik életünk során, a káros hatások, vagy túlzásba vitt védelem nélküli napozás könnyebben okozhat bőrrákot. Egyes kutatók szerint életünk során az UV sugárzás nagy százalékát (70-80%) 20 éves korunk előtt szerezzük. Azért is különösen veszélyes ez a gyermekeknél, mert ebben a korban még nem jelentkeznek a tünetek, csak később, felnőttkorban lehet sokkal nagyobb az esély arra, hogy bőrük korábban öregedik, elvékonyodik, vagy a szokásosnál jobban ráncosodik. Gyermekeink nevelésében és szokásaik kialakításában nagy szerepet játszik a példamutatás, de ésszerűen nekünk is be kell tartanunk az alábbi szabályokat, ha el szeretnénk kerülni a leégés okozta sérüléseket.

Jótanácsok, ha gyermekkel megyünk strandra:

• Sapkával, napszemüveggel és ruhával is érdemes védeni a gyermeket a napsugárzástól
• 11 és 15 óra között ne menjünk napra a gyermekekkel! Ha mégis előfordulna, mindenképpen keressünk árnyékot, és ott is használjunk napolajat, fényvédőszert.
• Mindig kenjük be gyerekeinken azokat a testrészeket, amelyek kilógnak a ruhából! A kezek, az arc, a nyak, főleg a tarkó, könnyen lepirulhatnak akkor is, ha a gyermek pólót visel.
• A 3 évesnél kisebb gyermeket lehetőleg egyáltalán ne tegyük ki közvetlen napsütésnek! 12 hónapos kor alatt legyünk még elővigyázatosabbak!
• Természetesen az itt említett alapvető szabályokat tartsuk be akkor is, ha egyéb nyári szabadtéri rendezvényen veszünk részt. Nem csak a vízparton lehet leégni, a védelem minden helyzetben nagyon fontos.
• Lehetőleg a naptej legyen kombinált, lipidekben gazdag, magas faktorszámmal, illatanyagoktól mentes, vízálló, UV-B, UV-A ellen is védje meg a gyerekeket.
• Másfél- kétóránként újra kenjük be gyermekeinket.
• Ne feledkezzünk meg azokról a felületekről, amelyek fokozottan visszaverik a napsugarakat, ilyen a hó, a víz, a homok.
• A nagy elővigyázatosság közepette ne felejtsük el elmesélni nekik, hogy a nap és a szabadban való kint tartózkodás nagyon fontos, csak egyszerűen vigyázni kell magunkra.

Ha mégis megtörtént a baj

A leégés tünetei könnyen észre vehetőek: piros bőr, égető, fájdalmas érzés, hólyagok, viszketés, bőrhámlás. Ilyenkor legjobb, ha azonnal az árnyékba hívjuk a gyermeket, nyugtató kenőcsökkel kenjük be a leégett felületet, pólót adunk rájuk, és lehetőleg minél több folyadékot itatunk meg velük. Egyik legismertebb nyugtató kenőcs a Fenistil gél, de ezt csak éjszakára alkalmazzunk, napra menetel előtt soha, illetve sokan esküsznek az Oxycort spry-re. Pár napig ne nagyon engedjük a gyermeket napra. Ez sokszor nehezen kivitelezhető, mert mennének játszani, fürdeni, fontos, hogy mindig be legyenek kenve, és a legnagyobb melegben is pólót viseljenek, olyat, ami eltakarja a leégett felületet.

Összehasonlítás: Álló vagy fekvő szolárium?

A szoláriumot használók nagy dilemája, hogy mely típusú szoláriumgépet használják. Vannak akik a fekvő tipusok mellé teszik le a voksukat, mások az álló szoláriumokat részesítik előnyben. Most megpróbáljuk az érveket, ellenérveket összeszedni és ezzel talán pici segítséget adhatunk a választáshoz.

Fekvő szolárium előnyei:

• KÉNYELEM, mind-mind nagybetűvel. A mai rohanó világunkban ki ne szeretne kikapcsolódni,
• Kellemes zenét hallgatni, ellazulni. Ehhez nagyon jó alap a fekvő szolárium. 10-20perc pihenés, miközben barnulunk,
• Bizonyos tipusokban aromaterápiás tespermet is elérhető, mely fokozza a jó közérzetünket.

Hátrányai:

• Fokozottan figyeljünk a higiéniára. A fekvő szoláriumokban testünk elég nagy felülete érintkezik a barnító felülettel. Használat előtt mindenképpen tisztítsuk, fertőtlenítsük a fekvőfelületet, ugyanis nem tudhatjuk, hogy az előző vendég után megtette-e ezt valaki.
• Foltokban barnulhatunk. Ez abban az esetben történhet meg, ha mozdulatlanul fekszünk. Időnként érdemes a karjainkat felemelni, lábunk pozícióját megváltoztatni. A farokcsontnál keletkező fehér foltra gyógyír lehet ha szoláriumozás közben megfordulunk és hasra fekszünk. Ez nem minden esetben lehetséges. Akrobatikus hajlamúak előnyt élveznek, de egy ergonómikus kiképzésű plexi nekik is gátat szabhat.

Álló szolárium előnyei:

• Gyorsaság: általában 4-8 perc elegendő a tökéletes barnuláshoz. Nem szükséges 10-20 percet elrabolni kevés szabadidőnkből, gyakorlatilag percek alatt elérhetjük az áhított barna bőrszínt.
• Higiénikus: testfelületünk alig pár százaléka érintkezik a szoláriumgéppel. Ez a pár százalék:talpunk. A szoláriumszalonok biztosítani szoktak eldobható papírtölőt, melyre ráállhatunk. Ha mégsem: táskánkban akkor is kényelmesen elfér.
• Kellemes, hűs környezet „napozás” közben. Ventillátorok biztosítják a levegő cirkulálását testünk körül a szoláriumozás ideje alatt.
• Ergonomikus kapaszkodók használhatóak: kényelmesen barnulhatunk mindenhol! Így a karunk belső oldala illetve a hónalj is egyenletesen barnul, nem leszünk foltosak.

Hátrányai:

• Ha mindenképpen csómót keresünk a kákán: ebben nem lehet aludni:)

A szoláriumozás alapszabályai

A nap sugarait télen is pótolhatjuk szolárium használattal, így a barna bőr nemcsak nyáron elérhető. A helytelen szoláriumhasználat azonban hasonlóképpen a túlzott napozáshoz, hosszútávon bőrproblémákhoz vezethet, így érdemes néhány alapszabályt betartani a szoláriumozás során. Legelőször is azt vegyük figyelembe, hogy a szolárium a napnál sokkal erősebb, így képes néhány óra helyett néhány perc alatt barnává varázsolni bennünket vagy leéghetünk.

Tippek:

• Szoláriumhasználat előtt távolítsuk el a sminket(megakadályozza a szép, egyenletes barnulást)

• Az ékszereket is érdemes eltávolítani, mivel ugyancsak akadályozzák az egyenletes barnulást, ám ezen felül még átmelegedésük esetén megégethetik a bőrfelületet.

• Ne használjunk szoláriumhasználat előtt kozmetikumokat(parfüm, dezodor), mert egyes esetekben bőrirritációt vagy hegesedést okozhatnak.

• A leégés elkerülése érdekében mindig(!) fokozatosan növeljük a szoláriumban eltöltött idő mennyiségét. Érdemes legelőször például 5 percig szoláriumozni, majd 10 illetve 15 percre növelni az időtartamot.

• A szemet tartsuk csukva, amennyiben ezt kényelmetlennek érezzük, használjunk védőszemüveget.

• Szoláriumozás során érdemes hidratáló krémet használni, ezzel megelőzhetjük a bőr kiszáradását.

• Előnyös lehet különböző bőrradírok használata, ezzel ugyanis az elhalt hámsejteket eltávolíthatjuk, így elősegíthetjük a bőr szép, egyenletes barnulását.

• Érzékeny illetve világos bőrűeknek ajánlott (csakúgy, mint napozáskor)napvédő krémek használata.

Fontos megemlíteni, hogy a szolárium használat nemcsak a szép, barna bőrszín eléréséhez használható! A meleg környezet és az UV fény sok problémára megoldást nyújthat és ha nem áll fenn ellenjavallat, akkor az orvostudomány a szoláriumozást kúraszerűen alkalmazza.

Az UV fény ugyanis enyhíti az ekcéma és a pikkelysömör tüneteit, fokozza a D vitamin termelődést, a meleg pedig jó hatással van az ízületi problémákra.
Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a téli napfénymentes idő okozta rosszkedvre már 5 percnyi szolárium használat is gyógyírt jelenthet!

Bizonyos esetekben kerülendő a napozás és a szoláriumozás. Nem ajánlható: áldott állapotban levőknek, a bőrt fényérzékennyé tevő gyógyszert szedőknek, illetve sok anyajeggyel rendelkező személyeknek!

Fokozott figyelemmel szoláriumozhatnak a túlságosan fehér vagy érzékeny bőrűek és a nagyon sok pattanással rendelkező személyek.

Az UV sugárzás

Testünk egyedi csomagolása a bőr, mely igyekszik a lehető legnagyobb fokú védelmet nyújtani szervezetünknek mindenféle külső hatásokkal szemben, másrészt maga is sérülékeny, és a védelem  ellátása közben sokszor károsodást szenvedhet.

Az ózonréteg elvékonyodása miatt egyre többször esik szó arról, hogy a napsugaraknak káros hatása is van. A napozás riasztó utóhatásaitól tartva egyre többen mondanak le a nyár örömeinek élvezetéről, és a szolárium szalonokban  keresik a barnulás lehetőségét.

A napozás káros utóhatásai kétfélék lehetnek: a napozás után gyorsan(órákon belül) kialakuló nap okozta égés és a késői és  súlyosabb következmények. Szinte mindig  bekövetkezik a bőr öregedése, illetve az öregedési folyamat felgyorsulása. Ez genetikai tényezőktől függően egyénenként eltérő lehet.. A szőke és a vörös hajú,világos bőrű, szeplős emberek bőre fokozottan érzékeny , mint a sötétebb hajú és szemű illetve sötétebb bőrű társaiké. A bőr idő előtti öregedése  és a tűző napon eltöltött idő között egyértelmű az összefüggés: minétobább tartózkodik valaki a napon, annál gyorsabban öregedhet  a bőre. A késői kockázat továbbá különböző  bőrdaganatok, ezek kialakulásának esélye a napon töltött idővel arányos, ésjelentősen befolyásolja a napozás módja is. Az USA-ban azt vizsgálták, milyen gyakran  fordul elő a festékes bőrrák az  északi és déli területeken. A déli államok lakói körében gyakoribb volt, de az északiaknak abban a csoportjában volt látványos a megbetegedés gyakorisága, amely délre járt nyaralni. A déliek bőre következtetésképpen tavasztól fokozatosan hozzászokik az egyre-egyre erősebb napsütéshez, az északiak ezzel szemben  néhány hét alatt szeretnék őket utolérni.

A Föld felszínét elérő elektromágneses sugárzás hullámhossztartománya körülbelül l 290 és 2000 nanom közé esik. Ennek többsége a látható fény tartományába (400 és 800 nanom közé), kisebb része az infravörös és az ibolyán túli sugárzás tartományába sorolható. Az infravörös sugarak a napsugárzás hőhatásáért okolhatóak, ezeknek köszönhetjük a napsugarak melegét.
Az optikai fénytartomány  hullámhossz-intervallumának felosztása:

• 100-280 nm: UV-C (távoli ultraibolya)
• 280-315 nm: UV-B (Dorno-tartomány)
• 315-400 nm: UV-A (közeli ultraibolya)
• 400-800 nm: látható fény
• >800 nm: infravörös tartomány

A szoláriumcsövek a 320 és 400 nanométer közötti tartományba tartoznak, így a napsugárzásnak , hatás szempontjából legfontosabb fényösszetevőit: az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarakat utánozzák.
A természetes napfény pótlására szolgáló első készüléket egy Finsen nevű dán orvos szerkesztette, ez egy  szénrudas ívlámpa volt. Azóta rengeteg, akár házi használatra szánt kvarclámpát és szoláriumogépet fejlesztettek ki. Mivel a hagyományos, napi használatú üveg elnyeli az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarak nagy részét, a szoláriumcsöveket speciális, az UV-fényt áteresztő kvarcüvegből készítik. Az égő belsejében higany van, az elektromos áram ennek a  gőzén halad át és  gerjeszti a higanymolekulákat,  ennek hatására a higanymolekulák kibocsátják az ibolyántúli sugarakat. Ehhez nagyon hasonlóan működnek a xenonlámpák, ezek a napfény spektrumához mégjobban hasonlító összetételű fényt adnak, így alkalmasabbnak tűnnek a természetes napsugárzáséhoz hasonló hatások eléréséhez

Az ibolyántúli fény utóhatása a bőrpír, a későbbi barnulás is.

Ha hosszabb ideig éri UV fény a  bőrt, akkor akár károsodhat is, ennek mértéke  attól is függ, hogy a sugárzás milyen mélyen hatol be a bőr rétegeibe, azaz mely rétegben nyelődik el a fény. A bőr két rétege: hám és irha.  A hámban találhatóak  a festéktermelő sejtek(  melanociták),ezek a bőr jellegzetes színét adó festékanyagot, a melanint termelnek. A festéksejtek száma igen csekély, de nyúlványai által mindegyik kb. negyven hámsejttel áll kapcsolatban, és rendszeresen ad melanint a környező hámsejtekhez. Napozáskor vagy szolárium használatakor megnő a melanociták száma, éspedig  az utóbbi esetben sokkal gyorsabban, és a melanin jóval nagyobb mennyiségben kerül a hámsejtekbe. Ennek a következménye, hogy gyorsabban lebarnulunk. A barna festék minden kétséget kizáróan véd a napsugaraktól, de nyilvánvaló, hogy nem ez az eredeti feladata, hiszen , mint tudjuk a szőrös testű állatok bőrében is vannak melanociták, márpedig őket a bundájuk védi a napsugaraktól. Az viszont tény, hogy a pigmentált(barna)  bőr csak fele annyi ibolyántúli fényt ereszt át, mint a pigmentálatlan( fehér )bőr.

A bőrnek nemcsak melanintermeléssel védekezik,még  döntő szerepe vana szarurétegnek is , ennek megvastagodása felelős a fényvédelem mintegy 50 százalékáért. Az UV-B tartomány nagyobb része főképp a bőr legfelső  hámrétegében nyelődik el, a szaruréteg ezáltal megvédi a mélyebb bőrrétegeket ezektől hullámoktól. Az UV-B tartomány másik része és az UV-A sugarak összessége, azonban a 0,2 milliméter vastag hámrétegbe is behatolnak. Az UV-A sugarak mintegy 20 százaléka csak 3-3,5 milliméter mélyen nyelődik el. A 400 nanométeres hullámhosszúságú sugarak mintegy harmada az irharétegbe is bejut.

Látható tehát, hogy  a napfény hullámhossz-tartománya szélesebb, mint a szolárium-lámpáké, csöveké, UV-C tartományba tartozó összetevői is vannak, de ezek a sugarak nagyobb részét az ózonréteg nem engedi a Föld felszínére.
A légkör szennyeződése  pusztítja az ózont, s emiatt a 280nm-nél kisebb hullámhosszú sugarak elnyelés hatásfoka jelentősen romlik.
A 280 nm-nél rövidebb hullámhosszú UV-fénynek sok  káros hatása van:  a nukleinsavak erősen elnyelik az UV-C sugarakat (főképp a 250-260 nm-es hullámhosszúságú összetevőket), s  következménye mutációk illetve egyéb súlyos ártalmak.
A szoláriumlámpák és csövek  nagy előnye , hogy azok UV-C sugarakat egyáltalán  nem bocsátanak ki.

Az előzmények  ismeretében bárki eldöntheti, szoláriumot választja-e  a gyors siker érdekében, vagy a barnaság  elérésének hagyományos útját választja. Természetesen, azt is az időtartamokat szigorúan betartva, fokozatosan, félárnyékban napozva és ekkor is az UV-sugarakat kiszűrő, fényvédő készítményeket használva.

UV mentes barnulás vs. Szoláriumozás

Sok tévhit kering  arról, hogy miért nem szabad szoláriumozni és hogy milyen hátrányai vannak az önbarnító krémek használatának.

Sem a bőrünk minősége, sem a kívánt bőrszín elérése miatt nem mindegy,
hogy melyik módszer mellett döntünk.  Mindkét lehetőség mellett vannak pro-
és kontra érvek, amelyeket nem árt tudnunk, mielőtt szoláriumba megyünk,
vagy önbarnító krémeket kezdünk használni.

A szolárium

Már elavultak és nemigen léteznek azok a  készülékek, amelyekben 20-30 percet kellett
eltölteni, és az elért bőrszín sokszor inkább a főtt rákéhoz
hasonlított az áhított barnaság helyett... A legmodernebb szoláriumokban, melyek igencsak nagy teljesítményűek,  3-8 perc is bőven elegendő, hogy a testünk
egyenletes, gyönyörű, bronzbarna színt kapjon.

Miért előnyös?

A mai készülékek tökéletesen helyettesítik a napfényt. A csövek
ugyanolyan UVA és UVB sugárzást hoznak létre, mint a nap.
A kutatások egyértelművé tették, hiogy a szoláriumhasználata normalizálja a magas vérnyomást, csökkenti a magas koleszterinértéket, jó közérzetet teremt, és emellett a testben D3
vitamin képződik. Sőt:rendszeres szoláriumozás mellett a fizikai teljesítőképesséis megnő.
Ráadásul a barna bőrszín optikailag karcsúbbnak mutat, és a narancsbőrt is - részben -
eltünteti...

Miért hátrányos?

Az UVA és UVB sugarak vezetik a bőr idő előtti öregedését
okozó ártalmas dolgok listáját. Aki a barna bőrszín elérése miatt áll a szoláriumcsövek elé, annak gondolnia kell arra, hogy bőre veszít zsír- és nedvességtartalmából. Akik túlzásba viszik a szoláriumozást hamarabb megjelennek bőrükön  barna elszíneződések, és a bőr idő előtti öregedését okozó, mély vonalak és ráncok.
Tehát a mértékletesség fontos a szoláriumhasználat közben .

Az önbarnító krém

Az egészségre teljesen ártalmatlan, hiszen hatóanyaga csupán a
bőr legfelső rétegét festi meg, a mélyebben fekvő sejtek nem érintettek a folyamatban. A napjainkban kapható, jó minőségű termékek egyenletesen felkenve
természetes barnaságot biztosítanak.

Miért előnyös?

A modern készítmények  nemcsak
színezik, hanem ápolják, hidratálják, regenerálják  is a bőrt. Pár nap alatt elérhető a természetes, napbarnított bőrszín , mindemellett előnye még, hogy otthon is alkalmazható.

Miért hátrányos?

Az önbarnító krémeket nem egyszerű a teljes testfelületen egyenletesen, szépen
eloszlatni. Gyakran lesz foltos és így  egyenetlen lesz a végeredmény. Arra érdemes nagyon figyelnünk,hogyha valaki a krém felvitele után nem mos rögtön kezet, tenyere sárgás árnyalatú lesz, ami csak1-2 nap után kopik le maradéktalanul. A krém felvitele után , amíg az
meg nem szárad - semmivel sem szabad érintkezni, mert a ruhán maradandó foltokat hagyhat.

Az önbarnító készítmények hatóanyaga a dihidroxi-aceton (DHA) amely a
bőr legfelső rétegét színezi be . DHA egy cukorrépából vagy nádcukorból kinyerhető, természetes  anyag, egy monoszaharid fajta (cukorszármazék). A  DHA-t, a
glukóz alternatívájaként diabeteszes (cukorbeteg) betegek kezelésére
használták és véletlenszerűen derült ki bőrbarnító hatása.

Hasznos napsugarak

A bőrben lévő inaktív D-vitamin napfény hatására alakul át zsírban oldódó aktív D-vitaminná. Ezzel segíti az erős és egészséges csontok kifejlődését, és megakadályozza pl a csontritkulást. Az emberi szervezetnek létszükséglet, gyermekeknél az angolkór, felnőtteknél a csontritkulás kialakulása ellen véd.A fény  ellenállóképességünket  erősíti, így a lelki problémák gyógyításában is  szerepe van.Régen az  angol arisztokrata családok is előszeretettel töltötték az időt mediterrán vidéken, szívesen utaztak a hidegebb-esősebb hónapokban mediterrán  éghajlatra.Azt is  megállapították, hogy a hangulatra pozitív hatást kifejtő molekulák ( pl. a szerotonin ) szintje fény hatására megnő.

A Nap sugárzásának csak elenyésző részét vagyunk képesek látni, érezni. A látható fény tartományából az ibolya szín a legalacsonyabb hullámhosszú, amit még szemünk képes felismerni : 380-420 nm. Az ennél alacsonyabb hullámhosszú az ibolyán túli, vagyis az  ultra-ibolya sugárzás . Hullámhossz szerint még megkülönböztetünk UVC:200-280 nm, UVB :280-315 nm és UVA: 315-400 nm sugarakat is. Az UVC sugarakat az ózonréteg elnyeli,így el sem éri a Földet. Ezzel ellentétben az  UVB sugárzás mértéke évente 2 százalékkal nő. Mivel ez a sugár felel a leégésért és részben a bőrrák kialakulásáért,mindenképpen  riasztó adat. A bőr korai megöregedésére hajlamosíthatnak az UVA sugarak, ezek érzékennyé teszik a bőrt fényre.  Áthatolnak a bőr felső rétegén,  a hámszöveten, és befolyásolják a sejtszaporodást,felgyorsítják a szarusodást,  a bőr vastagodását és így a bőr rugalmasságát csökkentik . A bőr mélyebb rétegeibe jutva roncsolja a kollagént, ettől megváltozik a bőr szerkezete és vastagsága.
Akármilyen  meglepő is ,bőrünk sötétebbre színeződése kisfokú  védekezés a káros hatások ellen. A napsugárzás arra ösztönzi a melanocitákat, ( festéktermelő sejt), hogy nagyobb mennyiséget termeljenek a melaninból(védő festékanyag), s ez folyamat hozza létre a lebarnulást. A bőrszín sötétedése(barnulás) általában átmeneti és rövid idő után eltűnik. A hosszú távú ártalmak sokszor csak évek múlva jelentkeznek.Emiatt évente  ellenőriztessük szakorvossal anyajegyeinket!Fontos tudnunk: a  Nap károsító hatásától a bőr kivörösödhet, kiszáradhat, ráncosodhat.

A bőr

A bőr szerkezete és funkciói

Bőr fedi az egész testetünket és megvéd bennünket a sérülésektől, fertőzésektől. Egy  átlagos termetű embert körülbelül  1,7m² bőr borít, ennek tömege kb. 4,0 kg. A bőr rugalmas, erős fedőréteg, amely fedi az egész testetünket, és megvéd bennünket a sérülésektől, fertőzésektől

Hám (epidermisz):

A bőr nagyon vékony szövet, melyneka  külső rétege a hám. Legfelső rétege  vízhatlan, és amennyiben sérülésmentes , megóvja a szervezetet a baktériumok, vírusok és más testidegen anyagok behatolásától. Ezenkívül a külső sérülésektől is véd:a szerveket, izmokat, idegeket és ereket. A felszínt borító elszarusodó laphám ellenálló, rostos szerkezetű fehérjéből áll és amely a haj és a köröm felépítésében is megtalálható. Ahogy ez a  felszíni réteg folyamatosan, lassan kopik, az alsóbb rétegekből újabb sejtek foglalják el a helyüket. A hám külső keratin rétege vastagabb azokon a  testfelületeken, ahol nagyobb védelemre van szükségünk, ilyen például a tenyér és a talp felszíne.

Az epidermisz legmélyebb rétegében helyezkednek el a melanociták (pigmentsejtek), melyek a melanint, a bőr színezőanyagát termelik. A melaninpigment  napfény ultraibolya sugarait nyeli el , és  ez határozza meg a bőrünk színét.

Az epidermiszben megtalálhatóaka a  Langerhans-sejtek.Ezeknek a szervezet immunrendszerében van feladata.. A Langerhans sejteknek a felismerésben van szerepük(testidegen anyagok),ezenkívül szerepük van még a bőr allergiás folyamatainak kialakulásában is.

Irha:

Vastag és rugalmas rostokból áll,  ez  biztosítja a bőr rugalmasságát és szilárdságát. Az irha  idegvégződéseket, mirigyeket, szőrtüszőket és  ereket is tartalmaz.

Az idegvégződések érzékelik a  fájdalmat, tapintást, nyomást és hőt. A bőr bizonyos  területein több idegvégződés található, mint máshol. Ilyen területek az ujjbegyek és a lábujjak felszíne , így ezek a területek rendkívül érzékenyek az érintésre.

A verejtékmirigyek magasabb hő hatására verejtéket termelnek. A verejték főképpen vízből, sóból áll.  A verejték - elpárologva - hűti a szervezetet. A hónalj és a gát tájékán különleges verejtékmirigyek (apokrin mirigyek) vannak,ezek nyúlós, zsíros váladékot választanak ki,melyek az itt élő baktériumok bontása következtében igen  jellegzetes szagot árasztanak. A faggyúmirigyek termelik a faggyút, melynek az a feladata, hogy a bőrt puhán tartsa, ezenkívül megvédje a testidegen anyagoktól.

Az irha  erei a  bőr táplálásában és a test hőszabályozásában nyújtanak segítséget. Meleg hatására kitágulnak az erek , így több vér áramolhat a bőrfelszínhez és itt történik a hőleadás . Hideg hatására az erek összehúzódnak, így segítenek testünk hőjének visszatartásában.

A test különböző területein az idegvégződések, verejtékmirigyek, faggyúmirigyek, szőrtüszők és véredények száma eltérő lehet. A fejtetőn például sok-sok szőrtüsző helyezkedik el, míg a talpon egyetlen egy  sincs.

Bőralja:

Az irha rétege alatt helyezkedik el a bőralja, mely védi a szervezetet a hő- és  hideghatásoktól, párnázó funkciót lát el és energiaraktárként is szolgál. A zsírt  az úgynevezett zsírsejtek tárolják, melyeket rostos kötőszövet vesz körül. A zsírréteg vastagsága  testfelületenként változó: néhány millimétertől (például a szemhéjon) több centiméterig terjedhet (például a has és a far területén).

Következtetésként megállapíthatjuk, hogy bőrünk sokkal bonyolultabb, többféle funkciót ellátó szerv , mint gondoltuk.