Az UV sugárzás

Testünk egyedi csomagolása a bőr, mely igyekszik a lehető legnagyobb fokú védelmet nyújtani szervezetünknek mindenféle külső hatásokkal szemben, másrészt maga is sérülékeny, és a védelem  ellátása közben sokszor károsodást szenvedhet.

Az ózonréteg elvékonyodása miatt egyre többször esik szó arról, hogy a napsugaraknak káros hatása is van. A napozás riasztó utóhatásaitól tartva egyre többen mondanak le a nyár örömeinek élvezetéről, és a szolárium szalonokban  keresik a barnulás lehetőségét.

A napozás káros utóhatásai kétfélék lehetnek: a napozás után gyorsan(órákon belül) kialakuló nap okozta égés és a késői és  súlyosabb következmények. Szinte mindig  bekövetkezik a bőr öregedése, illetve az öregedési folyamat felgyorsulása. Ez genetikai tényezőktől függően egyénenként eltérő lehet.. A szőke és a vörös hajú,világos bőrű, szeplős emberek bőre fokozottan érzékeny , mint a sötétebb hajú és szemű illetve sötétebb bőrű társaiké. A bőr idő előtti öregedése  és a tűző napon eltöltött idő között egyértelmű az összefüggés: minétobább tartózkodik valaki a napon, annál gyorsabban öregedhet  a bőre. A késői kockázat továbbá különböző  bőrdaganatok, ezek kialakulásának esélye a napon töltött idővel arányos, ésjelentősen befolyásolja a napozás módja is. Az USA-ban azt vizsgálták, milyen gyakran  fordul elő a festékes bőrrák az  északi és déli területeken. A déli államok lakói körében gyakoribb volt, de az északiaknak abban a csoportjában volt látványos a megbetegedés gyakorisága, amely délre járt nyaralni. A déliek bőre következtetésképpen tavasztól fokozatosan hozzászokik az egyre-egyre erősebb napsütéshez, az északiak ezzel szemben  néhány hét alatt szeretnék őket utolérni.

A Föld felszínét elérő elektromágneses sugárzás hullámhossztartománya körülbelül l 290 és 2000 nanom közé esik. Ennek többsége a látható fény tartományába (400 és 800 nanom közé), kisebb része az infravörös és az ibolyán túli sugárzás tartományába sorolható. Az infravörös sugarak a napsugárzás hőhatásáért okolhatóak, ezeknek köszönhetjük a napsugarak melegét.
Az optikai fénytartomány  hullámhossz-intervallumának felosztása:

• 100-280 nm: UV-C (távoli ultraibolya)
• 280-315 nm: UV-B (Dorno-tartomány)
• 315-400 nm: UV-A (közeli ultraibolya)
• 400-800 nm: látható fény
• >800 nm: infravörös tartomány

A szoláriumcsövek a 320 és 400 nanométer közötti tartományba tartoznak, így a napsugárzásnak , hatás szempontjából legfontosabb fényösszetevőit: az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarakat utánozzák.
A természetes napfény pótlására szolgáló első készüléket egy Finsen nevű dán orvos szerkesztette, ez egy  szénrudas ívlámpa volt. Azóta rengeteg, akár házi használatra szánt kvarclámpát és szoláriumogépet fejlesztettek ki. Mivel a hagyományos, napi használatú üveg elnyeli az UV-A és az UV-B tartományba eső sugarak nagy részét, a szoláriumcsöveket speciális, az UV-fényt áteresztő kvarcüvegből készítik. Az égő belsejében higany van, az elektromos áram ennek a  gőzén halad át és  gerjeszti a higanymolekulákat,  ennek hatására a higanymolekulák kibocsátják az ibolyántúli sugarakat. Ehhez nagyon hasonlóan működnek a xenonlámpák, ezek a napfény spektrumához mégjobban hasonlító összetételű fényt adnak, így alkalmasabbnak tűnnek a természetes napsugárzáséhoz hasonló hatások eléréséhez

Az ibolyántúli fény utóhatása a bőrpír, a későbbi barnulás is.

Ha hosszabb ideig éri UV fény a  bőrt, akkor akár károsodhat is, ennek mértéke  attól is függ, hogy a sugárzás milyen mélyen hatol be a bőr rétegeibe, azaz mely rétegben nyelődik el a fény. A bőr két rétege: hám és irha.  A hámban találhatóak  a festéktermelő sejtek(  melanociták),ezek a bőr jellegzetes színét adó festékanyagot, a melanint termelnek. A festéksejtek száma igen csekély, de nyúlványai által mindegyik kb. negyven hámsejttel áll kapcsolatban, és rendszeresen ad melanint a környező hámsejtekhez. Napozáskor vagy szolárium használatakor megnő a melanociták száma, éspedig  az utóbbi esetben sokkal gyorsabban, és a melanin jóval nagyobb mennyiségben kerül a hámsejtekbe. Ennek a következménye, hogy gyorsabban lebarnulunk. A barna festék minden kétséget kizáróan véd a napsugaraktól, de nyilvánvaló, hogy nem ez az eredeti feladata, hiszen , mint tudjuk a szőrös testű állatok bőrében is vannak melanociták, márpedig őket a bundájuk védi a napsugaraktól. Az viszont tény, hogy a pigmentált(barna)  bőr csak fele annyi ibolyántúli fényt ereszt át, mint a pigmentálatlan( fehér )bőr.

A bőrnek nemcsak melanintermeléssel védekezik,még  döntő szerepe vana szarurétegnek is , ennek megvastagodása felelős a fényvédelem mintegy 50 százalékáért. Az UV-B tartomány nagyobb része főképp a bőr legfelső  hámrétegében nyelődik el, a szaruréteg ezáltal megvédi a mélyebb bőrrétegeket ezektől hullámoktól. Az UV-B tartomány másik része és az UV-A sugarak összessége, azonban a 0,2 milliméter vastag hámrétegbe is behatolnak. Az UV-A sugarak mintegy 20 százaléka csak 3-3,5 milliméter mélyen nyelődik el. A 400 nanométeres hullámhosszúságú sugarak mintegy harmada az irharétegbe is bejut.

Látható tehát, hogy  a napfény hullámhossz-tartománya szélesebb, mint a szolárium-lámpáké, csöveké, UV-C tartományba tartozó összetevői is vannak, de ezek a sugarak nagyobb részét az ózonréteg nem engedi a Föld felszínére.
A légkör szennyeződése  pusztítja az ózont, s emiatt a 280nm-nél kisebb hullámhosszú sugarak elnyelés hatásfoka jelentősen romlik.
A 280 nm-nél rövidebb hullámhosszú UV-fénynek sok  káros hatása van:  a nukleinsavak erősen elnyelik az UV-C sugarakat (főképp a 250-260 nm-es hullámhosszúságú összetevőket), s  következménye mutációk illetve egyéb súlyos ártalmak.
A szoláriumlámpák és csövek  nagy előnye , hogy azok UV-C sugarakat egyáltalán  nem bocsátanak ki.

Az előzmények  ismeretében bárki eldöntheti, szoláriumot választja-e  a gyors siker érdekében, vagy a barnaság  elérésének hagyományos útját választja. Természetesen, azt is az időtartamokat szigorúan betartva, fokozatosan, félárnyékban napozva és ekkor is az UV-sugarakat kiszűrő, fényvédő készítményeket használva.