A bőr
A bőr szerkezete és funkciói
Bőr fedi az egész testetünket és megvéd bennünket a sérülésektől, fertőzésektől. Egy átlagos termetű embert körülbelül 1,7m² bőr borít, ennek tömege kb. 4,0 kg. A bőr rugalmas, erős fedőréteg, amely fedi az egész testetünket, és megvéd bennünket a sérülésektől, fertőzésektől
Hám (epidermisz):
A bőr nagyon vékony szövet, melyneka külső rétege a hám. Legfelső rétege vízhatlan, és amennyiben sérülésmentes , megóvja a szervezetet a baktériumok, vírusok és más testidegen anyagok behatolásától. Ezenkívül a külső sérülésektől is véd:a szerveket, izmokat, idegeket és ereket. A felszínt borító elszarusodó laphám ellenálló, rostos szerkezetű fehérjéből áll és amely a haj és a köröm felépítésében is megtalálható. Ahogy ez a felszíni réteg folyamatosan, lassan kopik, az alsóbb rétegekből újabb sejtek foglalják el a helyüket. A hám külső keratin rétege vastagabb azokon a testfelületeken, ahol nagyobb védelemre van szükségünk, ilyen például a tenyér és a talp felszíne.
Az epidermisz legmélyebb rétegében helyezkednek el a melanociták (pigmentsejtek), melyek a melanint, a bőr színezőanyagát termelik. A melaninpigment napfény ultraibolya sugarait nyeli el , és ez határozza meg a bőrünk színét.
Az epidermiszben megtalálhatóaka a Langerhans-sejtek.Ezeknek a szervezet immunrendszerében van feladata.. A Langerhans sejteknek a felismerésben van szerepük(testidegen anyagok),ezenkívül szerepük van még a bőr allergiás folyamatainak kialakulásában is.
Irha:
Vastag és rugalmas rostokból áll, ez biztosítja a bőr rugalmasságát és szilárdságát. Az irha idegvégződéseket, mirigyeket, szőrtüszőket és ereket is tartalmaz.
Az idegvégződések érzékelik a fájdalmat, tapintást, nyomást és hőt. A bőr bizonyos területein több idegvégződés található, mint máshol. Ilyen területek az ujjbegyek és a lábujjak felszíne , így ezek a területek rendkívül érzékenyek az érintésre.
A verejtékmirigyek magasabb hő hatására verejtéket termelnek. A verejték főképpen vízből, sóból áll. A verejték - elpárologva - hűti a szervezetet. A hónalj és a gát tájékán különleges verejtékmirigyek (apokrin mirigyek) vannak,ezek nyúlós, zsíros váladékot választanak ki,melyek az itt élő baktériumok bontása következtében igen jellegzetes szagot árasztanak. A faggyúmirigyek termelik a faggyút, melynek az a feladata, hogy a bőrt puhán tartsa, ezenkívül megvédje a testidegen anyagoktól.
Az irha erei a bőr táplálásában és a test hőszabályozásában nyújtanak segítséget. Meleg hatására kitágulnak az erek , így több vér áramolhat a bőrfelszínhez és itt történik a hőleadás . Hideg hatására az erek összehúzódnak, így segítenek testünk hőjének visszatartásában.
A test különböző területein az idegvégződések, verejtékmirigyek, faggyúmirigyek, szőrtüszők és véredények száma eltérő lehet. A fejtetőn például sok-sok szőrtüsző helyezkedik el, míg a talpon egyetlen egy sincs.
Bőralja:
Az irha rétege alatt helyezkedik el a bőralja, mely védi a szervezetet a hő- és hideghatásoktól, párnázó funkciót lát el és energiaraktárként is szolgál. A zsírt az úgynevezett zsírsejtek tárolják, melyeket rostos kötőszövet vesz körül. A zsírréteg vastagsága testfelületenként változó: néhány millimétertől (például a szemhéjon) több centiméterig terjedhet (például a has és a far területén).
Következtetésként megállapíthatjuk, hogy bőrünk sokkal bonyolultabb, többféle funkciót ellátó szerv , mint gondoltuk.